Megújulónak nevezzük azokat az energiforrásokat, amelyek a természetben eredendően előfordulnak és kinyerésükkel nem okozzuk csökkenésüket a természetben. Nem elvesszük azt, hanem használjuk. Ezen energiák befogása legtöbb esetben jóval kisebb környezetszennyezéssel is jár, mint a hagyományos, pl. fosszílis energiahordozók használata.

A világ energiaigénye rohamosan nő. Az egyik legfontosabb kérdés a jövőre nézve, tudunk-e úgy áramot, hőt, vagy üzemanyagot előállítani, hogy azzal ne éljük fel tartalékainkat, és ne legyen káros mellékterméke, illetve évezredek alatt sem lebomló hulladéka. A megújuló energiaforrások épp ezek.

A források egész tárháza áll az emberiség rendelkezésére: a nap süt hétágra, a szél fúj, a víz pedig megbízhatóan az alacsonyabban fekvő területek felé folyik. Ezek energiája ősidők óta szolgál minket, de a geotermikus energia, a biomassza, vagy ár-apály (Hold) energia is egyre szélesebb körben használt. Lényegében a Föld minden pontján, városban és vidéken egyaránt elérhető valamelyik, akár több belőle. Néhány ország már megújuló forrásokból fedezi áramfogyasztásának döntő részét: Izland, Paraguay és Norvégia a 100%-át, de Norvégia, Brazília, Új-Zéland, Ausztria és Svédország is 50% fölött jár.

Ez egy olyan terület, amelyen honlapunk akkor is csak kullog a tudomány után, ha minden nap egy teljes szerkesztőség gyártaná rá a cikkeket. A kutatók ugyanis állandóan kísérleteznek, hogyan termelhet áramot a dagály, vagy a szimpla tény, hogy magasabb régiókban hidegebb van (Ausztráliában épp vertikálisan állítanak elő huzatot, hogy megkerüljék a szélcsendet). Az alábbiakban igyekszünk bemutatni a legelterjedtebb formáit a megújuló energiahordozóknak.

Az igazi kihívás azonban most az energia tárolása. Az emberek ugyanis rapszodikusan használják az áramot. Nehezen kiszámítható, mikor kell sok energia a hőséghullám miatt csúcsra járatott légkondicionálók miatt, és mikor keletkezik felesleg. A foszilis energiának ez a legnagyobb előnye: képletesen mindig annyit tesznek a tűzre, amennyire az embereknek épp szüksége van. A folyó által termelt energia mindig állandó, ami ugyan úgy kihívást jelent, mint az a tény, hogy a Nap változó mértékben süt, a szél szeszélyesen fúj, és egyik sem igazodik a fogyasztói igényekhez.

Így aztán a legfontosabb kérdés, tudjuk-e az épp képződő energiát tárolni arra az időszakra, amikor szükségünk van rá. Ha ezt a tudósok és a vállalkozók megoldják, akkor nem csak azon országok állhatnak át teljesen megújulókra, amelyek természeti adottságai erre adottak, de mindenki más is.